Az első karácsonyi ajándék egy textúracsomag - az általam leggyakrabban használt textúrák vannak benne. Egyik sem az én munkám, viszont mindegyik mappanévben egyszerre benne van a kredit is, érdemes megnézni a készítők DeviantArt accountját, mert rengeteg gyönyörű grafikai cuccot összegyűjthettek. :) A képre kattintva nyomban le is töltődik a textúracsomag, nem kell máshova navigálnotok!

A második karácsonyi ajándék 53 darab (tudom, hogy ötven van a képen, de buta vagyok :D) .psd színezés, azok, amelyeket a leggyakrabban használok. Ez is gyűjtemény, nem pedig saját munka. A képre kattintva letölthetitek. :)

És boldog karácsonyt, bogárkáim! Remélem, mindenkinek jól telik a karácsonya, mindenki megkapta, amit kért az angyalkától/Jézuskától vagy a szüleitől! És főleg, remélem, mindenkiben ott lakik most az igazi christmas spirit! Puszi

Sziasztok! Biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki már tűkön ülve várta a Gportál címkézési lehetőségét. De hogy én NAGYON vártam, az is biztos! A tegnap éjjel egyszercsak észrevettem, hogy nem működik a Gportál - és nyomban arra gondoltam, hogy "juhé, jönnek a címkék!" És igazam volt, tényleg jöttek. Szóval azoknak mondom, akik esetleg még nem vették volna észre: végre van címkelehetőség a Gportálon!

Sőt! Teljes mértékben személyre szabhatóak a címkék a CSS-ben. Hogy hogyan? Nos, a tag, vagyis az a rész a CSS-ben, ami a címkékre hat az ez: .blogtags. Szóval ha pl. azt szeretnéd, hogy a címkék középre igazodjanak, ezt kell beillesztened a CSS-be:

.blogtags {
text-align: center;}

De gyakorlatilag bármit beállíthatsz a megszokott módon, háttérszínt (background-color), betűszínt (color), betűméretet (font-size), betűtípust (font-family), bármit. Ha a betűméretet szeretnéd átállítani, és nem engedelmeskedik, akkor ugyanaz az eljárás, mint amikor a blogcím betűméretét szeretnéd megváltoztatni: oda kell tenned azt is, hogy !important. Így:

.blogtags {
font-size: 12px!important;}

Ugyanakkor a linkeffektet is megváltoztathatod, ha nem akarod, hogy ugyanaz a linkeffekt hasson a címkékre is, mint minden másra az oldalon. Pl. nekem a linkeffekt egy kisméretű, nagybetűs Georgia bézs háttérrel. De ha megnézitek, látjátok, hogy a címkékre nem ez a linkeffekt vonatkozik. Hogy ezt hogy lehet? Mutatom:

.blogtags a:link, .blogtags a:visited {
text-transform: lowercase;
font-size: 12px;
font-style: italic;
color: #a36c77;
text-decoration: none;
background-color: transparent;}

Tökéletes Nick Miller-szindrómában szenvedek. Azoknak mondom, akik nem néznek New Girl-t (Nézzetek! Most! Nem akarok ötleteket adni, de írjátok be egy torrentkeresőbe, töltsétek le, és nézzétek meg az összes évadot ma éjjel! Nem? Nem? Dehogynem, képesek vagytok rá, ne fosszátok meg magatokat ettől!), hogy Nick egy kilencven éves morgós-zörgős-nyögős öregember egy harmincéves férfi testében. Hát én is egy pletykás, otthonülős, teázós vénasszony vagyok titokban.

Ehrmm, igen, ma betöltöttem a huszadik életévemet. Itt az ideje, hogy szerkesszem a rólam szóló oldalmodult. Itt az ideje, hogy felelősségteljes felnőttként viselkedjek!

NAH, bro. Illene írnom egy listát arról, amit elértem a húsz év alatt, de elkeserítően rövid lenne. Írhatnék egy listát arról, amit csinálni szeretnék húsz évesen... De az még szomorúbb eredménnyel járna. Úgyhogy írok inkább a mai napomról, mert fun volt. Nem, nem buliztam, és nem is fogok, mert két lehetőségem lenne erre: 1) egy héttel a szülinapom előtt partizni vagy 2) két héttel a szülinapom után. Karácsony előtt nem működik a dolog: a tavaly megpróbáltam, de mindenki futott a vonatra/buszra, mert igyekeztek hazajönni/menni Kolozsvárról a szünetre. Karácsony ugye a családé, ezért ilyenkor nem bulizunk, hanem csendesen, békében örülünk Jézuska születésének. Karácsony után meg rögtön szilveszter van - szóval az idén összecsapom a kettőt. Így egy csomó mindenkit megmentek az ajándékozás felelőssége alól, és inni lehet bármikor.

Így tehát a szülinapom ünneplése ma abból állt, hogy, mivel mindent az utolsó percre hagyok, karácsonyi ajándékvásárlást rendeztem (a szülinapi pénzemből, mert megtakarítani sem vagyok képes). Szóval bevásároltam a családomnak mindenféle last-minute, gáz ajándékokat. Mentem-mentem körbe, amikor is szembejött velem egy barna csésze, kis menta- és bézs színű fácskák voltak ráfestve, és rettenetesen jól nézett ki. Így N.-nek is letudtam a karácsonyi ajándékát - tudom, tudom, csészét venni UNALMAS, és egyáltalán nem kreatív, de 1) N. rengeteget teázik, kávézik, pezsgőtablettázik és 2) utál mosogatni (mint én), ezért rendszeresen kifogy a tiszta csészékből. Most kapott még egyet, ami üldögélhet a többivel együtt szanaszét a lakásban, beleszáradt teásplikkel, míg valamelyikünk rászánja magát a mosogatásra. És tudjátok, mi a legviccesebb és legcsodálatosabb az egészbe?

Hogy ma N. és az apukája is karácsonyi bevásárlást rendezett, és N. megpillantotta ezt a csészét (az utolsó volt), és elkezdett célozgatni az apukájának, hogy milyen szép, és hogy sose lehet egy embernek elég csészéje, de az apukája nem vette a lapot. És jöttem én, és teljesen tudatlanul megvettem neki! :D

Aztán elüldögéltünk a kedvenc kicsi kávézómban, ahol négy évig törzsvendég voltam, megittam egy forraltbort és egy citromos sört, mert ma nagyon nőnek éreztem magam, közben egy kis koncert is szerveződött (11-12.-esek énekelgettek, szavalgattak karácsonyi verseket, ilyesmi), és bár szar volt és klisés, azért megvolt a maga hangulata. Persze, a buszom aztán az orrom előtt ment el, és kénytelen voltam stoppolni, az összes testnyílásom befagyott, mert nem tudtam megmagyarázni magamnak, hogy Kolozsváron lehet, hogy nem fagyok szanaszéjjel egy miniszoknya-vastag harisnya kombóban, de itthon igen... És végül egy olyan csávó hozott haza, aki - mint itthon megtudtam - híres arról, hogy már három embert is elütött, és mindig megúszta. De ettől függetlenül teljesen jó arc volt, és nagyon értelmesen elbeszélgettünk; biztos vagyok benne, hogy még mindig kínozza a lelkiismeret meg minden, mert állandóan célozgatott meg mesélt a legutóbbi balesetéről. Teljesen fel volt készülve arra, hogy én is ismerem őt a pletykák alapján és elítélem, és láttam rajta, hogy meglepődött (és nagyon jól esett neki), hogy végre van egy ember, aki nem hallotta rossz hírét.

Ja, és ma ettem lazacot életemben először! Utálom a halat, de ma véletlenül azt mondtam, hogy ezt lehet, hogy megkóstolnám, ezért apu vett füstölt lazacot nevetségesen drágán (majdnem 40 lejért), és én rögtön megbántam, főleg, amikor megéreztem a szagát, de emberek! Ez egészen finom! Nem 40-lejt-megérően-finom, de én-is-megeszek-belőle-két-falatot-finom. Majd lehet, hogy rászokok egyszer, amikor nagyon gazdag leszek. Ha-ha-ha. Ha. Ha...

És a valaha kapott legjobb szülinapi köszöntésem ma F.-től:

Össze-vissza beszélek, mert lelkes vagyok, és jókedvű, ilyenkor pedig nem vagyok képes egy normális szöveget összetákolni, egyszerűen nem megy. Ettől függetlenül, lehet, hogy jövök ma a kedvenc jutúberjeim listájával, mert egyebet se csinálok, csak vlogokat és animációkat nézek újabban. Puszi!

Talán kevesen ismeritek Elsa Schiaparellit, hiszen lévén Coco Chanel kortársa (és legnagyobb riválisa) egy kissé a rivaldafény árnyékosabb oldalára került az évek során. Schiaparelli munkásságát erősen meghatározta a szürrealizmus, olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Salvador Dalí vagy Alberto Giacometti. 

Schiaparelli Rómában végezte tanulmányait - filozófiát tanult, illetve versekkel is foglalkozott; sőt, egy verses kötete is megjelent. A családi háttere miatt gazdagon élt, sőt, luxuskörülmények között, de úgy érezte, hogy ez beszivárog a művészetébe és hátráltatja a kreativitását, ezért először New Yorkba, majd Párizsba költözött.
Schiaparelli Párizsban kezdte el a ruhakészítést, és a szürrealizmus által inspirált kötött darabok meg is jelentek a Vogue magazinban, és ahogy Schiaparelli egyre több oldalát mutatta meg (az eleinte csak kötött ruhákhoz, síöltözetekhez és fürdőruhákhoz csatlakozott az estélyi ruha is), egyre többeket és többeket varázsolt el.

Számomra Schiaparelli legfontosabb és legszebb alkotásai azok, amelyeket szürrealista és dadaista művészekkel együtt készített. Munkásságának legmeghatározóbb elemei ezek, melyek közül a leghíresebbek a Jean Cocteau-val készült estélyi ruha, illetve számos kollaboráció Salvador Dalí-val.

A Cocteau-val tervezett ruha lényege, hogy egy optikai illúziót kreál a hátrész hímzése: egyszerre látunk két arcot, de ugyanakkor a két arc közötti rész egy vázára is hasonlít - tele rózsákkal, melyek a vállrészen kapnak helyet.

Dalíval számos kollaboráció készült. Az első a "lobster dress" néven vált ismertté, hiszen az egyszerű selyemruhán egy nagy homár látható, melyet - természetesen - Dalí festett. A ruhát Wallis Simpson viselte többször is. A második kollaboráció a "tears dress" címen ismerjük, mely annyit tesz, hogy a "könny-ruha". Erre a darabra is Dalí festett könnyeket, illetve olyan mintát, amely a letépett  bőr és az alatta látható hús illúzióját hivatott kelteni.

Talán a legismertebb alkotás a "skeleton dress", azaz a csontváz-ruha. Ennek megtervezésében is Dalí segített - észrevehetően -, a ruha érdekessége, hogy bordákat, csípőcsontot illetve comb-és lábszárcsontokat formázó rávarrásokat láthatunk rajta.

Egy másik, igen kedvelt darab a "shoe hat", azaz a cipő-kalap, melyet maga Schiaparelli is viselt, ugyanakkor Gala, Dalí felesége, a francia Harper's Bazaar szerkesztője, Daisy Fellowes.

Schiaparelli azonban nem volt képes és hajlandó magáévá tenni a háború utáni változásokat, ezért 1954-ben visszavonult - ugyanabban az évben, amikor riválisa, Coco Chanel ismét tervezni kezdett. 83 évesen, 1973-ban hunyt el Párizsban - azonban nem kétséges, hogy munkássága halhatatlan, hiszen mind a mai napig inspirál tervezőket, sztárokat és hétköznapi nőket egyaránt. Sőt, Christian Lacroix 2013 őszi kollekciójára is  úgy kell tekintenünk, mint egy meghajlás Schiaparelli előtt - a kollekciót megnézhetitek itt.

A legszexibb pasik az univerzumban felsorolása után elérkezett az ideje annak, hogy összegyűjtsem azokat a nőket, akik a megjelenésükkel és stílusukkal minden nap, minden körülmények között inspirálnak, és igen: nagyon szexinek tartom őket! Igazából fontossági sorrend itt sincs, még annyira sem, mint a pasiknál, csak abban a sorrendben vannak, ahogy eszembe jutottak. De rengeteg van, előre figyelmeztetlek (remélem, meg tudok állni a tizedik után).

1. Eva Green
Szerintem Eva Green a leggyönyörűbb női teremtés. Nem a tipikus szépségideál, egyáltalán nem arányos az arca estébé, de valami hihetetlen kisugárzása van, és gyönyörű arcccsontjai... és a mimikája! Jaj, és ő az oka annak, hogy nem szedem a szemöldököm. Hahaha.

2. Alison Mosshart
Ez a nő úgy tökéletes, ahogy van! Gyönyörű. Egyszerűen gyönyörű. Igazi badass, grunge, ugyanakkor hihetetlenül nőies. És a stílusa! Az egyik legnagyobb stílusikon számomra - beteg ez a nő teljesen.

3. Charlotte Gainsbourg
Ő is kifejezetten az a nő, akinek a szépsége képen nem annyira jön át. A szemei állandóan táskásak, és nem tudja (szerencsére nem is akarja) a korát eltakarni. De nem kétséges, hogy a kedvenc rendezőm miért választja őt a főszerepeire. Minden egyes mozdulatából süt a melankolikus elegancia - igazi francia ez a nő (még akkor is, ha Londonban született).

4. Kirsten Dunst
Kirsten egyszerre tud kislány és nő lenni. Egyszerre nagyon cuki és halálosan komoly. Zseniális. És a gödröcskéi is rettenetesen aranyosak. Hajlamos vagyok mindenféle szar filmet megnézni (pl. Bachelorette) csakis miatta.

5. Béatrice Martin
Hát ez a lány gyönyörű. Csak nézz a mosolyára és az őzike szemeire. (Valószínűleg nem sokan ismeritek, ezért mondom, hogy a Coeur de Pirate francia együttesnek az énekesnője, érdemes rájuk keresni, mert rettenetesen jó zenét csinálnak, ez a leányzó egy zseni.)

6. Kristen Stewart
Most biztosan azt hiszitek, hogy titokban Twilight-fan vagyok. Esküszöm, hogy nem! De egyszerűen imádom Kristent. Tényleg. A grimaszai, ugye, a humora, a szerencsétlenkedései és a stílusa mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy bár a színészi tehetségén röhögök olykor, mégis... mégis nagyon-nagyon szexinek tartom és imádom, na!

7. Kaya Scodelario
Azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen, akit Effy a Skinsből teljesen magával ragadott. Ő az, akit valaki vagy nagyon szépnek vagy nagyon csúnyának talál (bár utóbbit egyszerűen nem tudom megérteni). Szerintem gyönyörű ez a lány, és amit a legjobban szeretek benne, hogy a szemeivel beszél. De tényleg. 

8. Sky Ferreira
Őt sem az életvitele miatt szeretjük. És én, bevallom, nem is a zenéje miatt annyira. Sőt, a zenéjére is azért kerestem rá, mert magával ragadott ennek a lánynak a megjelenése. És a stílusa. Nagyon szeretem a stílusát, egyike a legnagyobb öltözködési inspirációimnak.

9. Yolandi Visser
Normális emberek megijednek ettől a nőtől és messzire elkerülik. De számomra már annyira ijesztő, hogy szeretem. Én mindigis imádtam a nagyon furcsa embereket (fiatalabb koromban már majdnem szerelmes voltam Marilyn Mansonba), és ő minden kétséget kizáróan a legfurcsábbak közé tartozik.

10. Kate Moss
Kate Moss nemcsak a kedvenc modellem, annál sokkal több. Ő is hihetetlenül megosztó jelenség, valaki vagy szereti, vagy gyűlöli - de én az előzőek táborát erősítem. Amit még nagyon imádok Kate Moss-ban az az, hogy néha... nem is tudom, elfutnak a szemei két irányba. Nem tudom ennek mi a neve, de azt tudom, hogy velem is gyakran megesik, és sokáig utáltam ezt, és próbáltam változtatni rajta - de úgy tűnik, nem nagyon lehet. De aztán jött Kate Moss, és megvigasztalt.